Hogyan vásároljunk meg egy hegyet – Shames története
02/2025
Shames története azt bizonyítja, hogy az egész több a részek összességénél. 2008-ban bezárás fenyegette, és mivel a láthatáron sem mutatkozott vevő, a közösség összefogott, hogy létrehozza Kanada első szövetkezeti modelljét. A helyi magánszemélyekből, vállalkozásokból, egyesületekből és társaságokból álló My Mountain Co-op 2011-ben közösen megvásárolta a hegyet, és közösségi síterepként üzemeltette. Egy évtizeddel később Shames továbbra is nyitva tart, és világszerte példaként szolgál a helyi üdülőhelyek számára.
Észak-Amerika-szerte sorra tűnnek el a családi kézben lévő síközpontok az egyre nagyobb pénzügyi nyomás, a növekvő működési költségek és a nagy üdülőközpontokkal folytatott verseny miatt. Ezek a kis, családi üzemeltetésű sípályák egykor a helyi téli kultúra központjai voltak, ám nehezen tudták korszerűsíteni elöregedő infrastruktúrájukat, és megnyerni a síelők egyre szűkülő körét, miközben sokan inkább a luxusüdülőhelyeket választják. Hanyatlásuk űrt hagy a helyi közösségekben, amelyekben ezek a síközpontok régóta a megfizethető kikapcsolódás és a közösségi összetartozás fontos helyszínei voltak.
A Brit Columbiában található Shames Mountain az 2010-es évek elején hasonló sorsra jutott. Mivel magántulajdonú üzemeltetésként nem folytathatta működését, a síterep a bezárás szélén állt. A helyi közösség azonban nem hagyta, hogy szeretett hegye eltűnjön, ezért összefogott, és a Shames Mountaint Kanada első nonprofit, közösségi tulajdonú síterep-szövetkezetévé alakította.
“A világ egyik legkülönlegesebb síközpontja. Bár nem is nevezném síközpontnak; inkább egy síelésre alkalmas hely.”
„Úgy gondolom, hogy mintául szolgálhat Amerika, sőt talán az egész világ kisebb hegyei számára.”
A Shames Mountain Co-Op olyan modell alapján működik, amely a hozzáférést, a fenntarthatóságot és a helyi közösség bevonását helyezi előtérbe. A tagság, az önkéntes munka és a részvényesek – akiknek többsége a helyi közösség tagja – véleménye zökkenőmentesen tartja működésben a szervezetet. A helyiek adománygyűjtéseket szerveznek, időt szánnak a karbantartásra, sőt a sípályák rendben tartásában is segítenek. Ez a közös tulajdonosi szemlélet mély kötődést alakít ki a hegyhez, és biztosítja annak fennmaradását a jövő generációi számára.
A szövetkezet sikere rávilágít arra, hogy a vállalati összevonások jelentette nyomásnak létezik fenntartható alternatívája, és azt is bizonyítja, hogy a helyi közösségek támogatásával a kisebb síterepek virágzó kulturális és szabadidős központokká válhatnak. A Shames Mountain nem csupán fennmarad – az ellenálló képesség és a közösség által vezérelt innováció jelzőfénye egy változó ágazatban.
